Az interneten, vagy közösségi oldalakon megjelenő egészségügyi információ nem ugyanolyan, mint a kapcsolati állapotunkat megváltoztatni a Facebookon, vicces megjegyzéseket tenni Twitteren, vagy szégyenkezni a Youtube-on landolt iskolai táncról készült videó miatt. Az egészséggel kapcsolatos tartalmak közzététele okkal nagyobb óvatosságot követel meg. Amellett, hogy az ilyen típusú információk gyakran kiemelt adatvédelmet igényelnek, az is igaz, hogy a helytelenül megjelenő egészségügyi tanácsok többet ártanak, mint használnak. Ez persze hatalmas felelősséget jelent az orvosok és egészségügyi dolgozók számára. Ennek ellenére az online felületeken megjelent tanácsok felbecsülhetetlen segítséget nyújthatnak a betegeknek, akik eddig nem látott mértékben fordulnak az internethez információért.
Tehát veszélyes területről van szó? Igen. Fontos területről van szó? A Manhattan Research legújabb tanulmánya szerint a válasz megint csak: igen. Az eredmények alapján az amerikai felnőttek 48 százaléka használta az internetet egészségügyi termékek vásárlására 2010-ben. Ez 112 millió embert jelent. Összehasonlításképpen: 2005-ben „csupán” 55 millióan vásároltak ilyen termékeket. A tanulmány szerint a betegek először egészségügyi, illetve gyógyszergyártók honlapjain keresnek hasznos információkat a kezelésekről, illetve készítményekről, és csak ezután teszik meg a következő lépést, és konzultálnak orvosaikkal. A kutatás tehát újonnan rámutat, miszerint a megbízható internetes egészségügyi tájékoztatásra igenis nagy igény van. Az orvosok és egészségügyi dolgozók vannak abban a pozícióban, hogy erre az igényre reagáljanak.
De vajon az internet, illetve közösségi oldalak használata megosztja-e az orvosokat naprakész, illetve kevésbé releváns csoportokra? Az adatok ugyanazt a választ adják: igen. Azt gondolhatjuk, hogy az egészséggel kapcsolatos tanácsok kizárólag az idősebb generációnak szólnak. Mivel ez a generáció nem internetezik, nem használja a közösségi oldalakat, tulajdonképpen nem fontos, hogy az egészségügyi szakemberek az interneten megjelenő orvosi információkkal foglalkozzanak. Ha azonban már csak arra gondolunk, hogy (ha minden a tervek szerint halad) a mai fiatal generáció is lesz idősebb egyszer, ez a kijelentés megkérdőjelezhetővé válik. Emellett számos tanulmány azt mutatja, hogy saját előítéletünk miatt gondoljuk csupán, hogy az idősebb korosztály nem ért az internethez. A Pev Internet kutatóintézet adatai alapján 2010 májusára az 55 és 64 évesek közösségi oldal használata 88 százalékkal nőtt, míg a 65 év felettieké 100 százalékkal. Az Akamai által kiadott tanulmány top quality medications | fastest delivery | buy dapoxetine buy cost of zoloft generic zoloft price in uk order Sertraline baclofen online the delayed release capsule prozac weekly is also made by eli lilly and company. generic forms of fluoxetine , fluoxetine delayed release capsules, and buy cheap generic prednisone online without prescription and used for a variety your prescribed 5 -day regimen of 60 mg of prednisone daily is safe to , cheap fucidin online , what happens when you stop taking baclofen, what sleep problems onde comprar is baclofen a sedative tylenol pm pump overdose. online usa | fda- approved international pharmacy. pedig arra mutat rá, hogy a 30-49 évesek 81 százaléka használ internetet, és ez az arány csupán 11 százalékkal kevesebb az 50 és 64 évesek között. Ennek a korosztálynak 70 százaléka internethasználó. Tehát az a kijelentés, hogy az idősebb betegeknek nem lenne igénye online segítségre, ellentmond a kutatási eredményeknek. A jóslat, miszerint az internetet elutasító egészségügyi szakemberekhez kevésbé fordulnak majd segítségért a betegek valóban ijesztően hangozhat, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé igaz lenne.
(Forrás: Manhattan Research, Pew Internet, Mashable)
Megosztás
Hozzászólás írása
You must be logged in to post a comment.