Kutatás: Orvosok a patikai gondozásról

Bár a patikai gondozás fogalmának ismertsége változó az orvos szakma körében, abban jellemzően egységesek a vélemények, hogy e kiegészítő szolgáltatás komolyan támogathatja az orvos munkáját, vagy akár az egészségügybe vetett bizalmat is erősítheti – többek között ezek a legfontosabb megállapításai egy a H2Online kommunikációs ügynökség megbízásából készített nem reprezentatív felmérésnek, amelyet a cég az orvos-szakma patikai gondozásról alkotott véleményének megismerése céljából kezdeményezett.

A patikai gondozás fogalma csak korlátosan ismert az orvosok körében

A megkérdezett orvosok egyötöde (22%) említette, hogy tisztában van a patikai gondozás fogalmával, míg további 52 százalék inkább csak részleteiben ismeri azt. Ugyanakkor a szakemberek 15 százaléka bár már hallotta a kifejezést, egyáltalán nem tudja, mi annak valós tartalma, néhányan (11%) pedig még magát a fogalmat sem hallották. A háziorvosok és szakorvosok között nem mérhető szignifikáns különbség a patikai gondozás ismertségének szempontjából.

A fogalmat többé-kevésbé ismerők elsődlegesen azzal értenek egyet, hogy ez a rendszer növeli a betegek tájékozottságát és egyben segíti az orvos munkáját is, több mint 50 százalék azon doktorok aránya, akik határozottan (5-ös érték) vagy inkább (4-es érték) egyet értenek ezzel.

Ugyancsak sokak szerint hatékony lehet a gyógyszerész szerepe ilyen értelemben a betegségek megelőzésében azáltal, hogy több beteg esik át szűréseken. Mindenképpen pozitívan értékelhető, hogy a válaszadók közel 50 százaléka szerint a patikai gondozásnak jelentős szerepe van az egészségügybe vetett bizalom építésében is.

Ezen kiegészítő egészségügyi szolgáltatás értékéhez kapcsolódó állításokkal a szakorvosok jellemzően magasabb arányban értettek egyet, míg a háziorvosok körében többen voltak a szempontokkal kapcsolatban inkább semlegesen nyilatkozók (3-as osztályzatot adók).

Kiemelt szerep a szív- és érrendszeri betegségek szűrésében

Az orvosi visszajelzések alapján terápiás területek szerint elsődlegesen a szív- és érrendszeri betegségek szűrésében lehet meghatározó szerepe a patikai gondozásnak. A válaszadók 49 százaléka kiemelten ezt a területet tartja legfontosabbnak. A lista második helyén a cukorbetegséget találjuk, amely az orvosok egyharmada szerint top prioritás. Az egyéb említett betegségek között a gasztroenterológiai, anyagcsere-zavarhoz kötődő kórképeket, valamint a szemészeti és bőrgyógyászati betegségeket is többen megemlítik.

Orvosi szakok szerint nincs jelentős különbség a kérdés megítélésében.

Összességében a „patikai-gondozott” beteggel már találkozott orvosok körében 45 százalék érezte úgy, hogy a szolgáltatás segítette munkáját, de ugyanekkora azok aránya, akik nem érzékeltek sem pozitív, sem pedig negatív hatást.
A patikák szűrésének hatékonyságát illetően vegyes az orvosi vélemény, hiszen az orvosok kb. azonos arányban gondolják, hogy az nagyon hatékony, inkább nem hatékony, vagy hogy ezen két jelző mindegyike igaz rá. Valamelyest jobb a rendszer megítélése a háziorvosok körében.

A patikai gondozással kapcsolatos orvosi vélemények egy igen szűk nézőpontot jelentenek a szolgáltatás megítélése szempontjából, hiszen azt többek között az ágazatra gyakorolt hatások, a gyógyszerész szakma és a betegek/lakosság szempontjából is fontos vizsgálni. Jelen kutatás eredményei azonban mindenképpen elgondolkodtatóak, hiszen – kevés gyakorlati tapasztalat birtokában – a doktorok inkább csak elméletben érzékelik a gyógyszerészek ilyen jellegű tevékenységének hatását, annak ellenére, hogy maguk is jelentős szerepet tulajdonítanak a gondozás keretében megvalósuló szív- és érrendszeri vagy cukorbetegek szűrésének.

A kutatásról

A kutatás módszertanát tekintve online kérdőíves megkérdezéssel készült, 2013 nyarán a Szinapszis Kft. segítségével, a H2Online Kft megbízásából. A kérdőívet önkéntesen, anonim módon összesen 325 orvos töltötte ki, a minta nem reprezentatív. A megkérdezettek 66 százaléka alapellátásban dolgozó háziorvos, 34 százalékuk szakorvos (pl. neurológus, traumatológus, stb.). Demográfiai tényezőket tekintve elmondható, hogy 57 százalékuk férfi, 43 százalékuk nő, átlagos életkoruk pedig 52 év. A minta országos eloszlása régió és településtípus alapján vegyes.

A kutatással kapcsolatos további információk:
Kiss Katalin, vezető kutató